Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Magyar Zene Háza

A Magyar Zene Háza hullámzó álmennyezete alulnézetből

  • Helyszín: Budapest, Városliget
  • Időszak: 2018–2021
  • Megrendelő: Magyar Építő Zrt.
  • Szerep: gyártmánytervezés, csapatkoordináció, helyszíni művezetés
  • Szolgáltatás: gyártmányterv, bonyolítás

A Magyar Építő vezetőivel a Puskás Aréna projektjén ismertük meg egymást. 2018-ban kerestek meg ezzel: az építész olyan álmennyezetet tervezett, amire nem kaptak használható kiviteli tervet, és a piacon sem találtak rá megoldást.

Az álmennyezet hullámzik, a rá kerülő Alucobond és Alpolic alumínium kompozit lemezek viszont síkok. Egy hullámzó felületet kiteríteni ugyanaz a probléma, mint egy nyomtatott térképet ráfeszíteni a földgömbre: gyűrődés nélkül nem megy. Nagy háromszögeknél a rögzítés nem oldható meg, kicsiknél akkora szögtörés keletkezik, hogy a forma szétesik.

A teljes álmennyezet hatszögvázra épült, az elemeket gumibakos alátétekkel kapcsoltuk egymáshoz. A hatszög ott működik, ahol a háromszög nem: a síkban megrajzolt vetületi forma térben összerakva pontosan a kívánt felületet adja ki, feszültség nélkül. A végén nem tervet adtunk át, hanem egy elemkészletet — abból minden forma kirakható volt.

A hatszögvázas elemkészlet a közös modellben

Erre már lehetett csapatot építeni: tizenkét tervező dolgozott egy közös modellben, amit folyamatosan visszajelöltünk az építész modelljébe. A gyártást az Indupro Kft. végezte, autóipari precizitással.

A hatszögeket 8–10 darabos táblákba fogtuk össze, és a kompozit lemezt már a gyárban rárögzítettük. A helyszínen így nem elemenként kellett dolgozni, hanem kész darabokat emeltek a helyükre.

Előre összefogott hatszögtáblák szerelés közben

Külön feladat volt az áttörések körüli bonyolult formák illesztés nélküli rögzítése — kész technológia nem volt rá, a gyártók árat sem tudtak adni. A pontmegfogásos rendszert a gyártó mérnökeivel a helyszínen dolgoztuk ki; a végén tiszta körök, látható illesztés nélkül.

Az elkészült álmennyezet és fénykutak

A folyamat végig ugyanaz maradt: az építész rajzaiból gyártási szintű dokumentáció lett, a gyártó legyártotta, és Scsaurszki Péter az utolsó csavarig koordinálta a helyszíni szerelést.