LGS gyártmánytervezés

Ezt kérdezik a leggyakrabban. Mindent meg lehet csinálni jól is és rosszul is: téglából is épült már borzalmas hangszigetelésű fal, betonfödémből is rossz födém. A kérdés az, hogyan van megtervezve és kivitelezve. Ez a technológia egyébként több lehetőséget ad rá, mint a hagyományos — csak élni kell vele.

Nem. A gipszkarton profil anyagvastagsága nagyjából 0,4–0,6 mm. A könnyűszerkezetes acél profilok 0,8 mm-től indulnak, és lakóházaknál tipikusan 1,6 mm-ig mennek fel. Ez teljesen más szerkezeti viselkedést jelent.

Azonos hőszigetelési érték mellett a teljes fal jóval keskenyebb lehet, mint hagyományos szerkezetnél. Egy 90 mm-es, 1,0 mm anyagvastagságú profilból készült fal földszintes háznál már tartófalnak minősül — a pontos érték a fesztávtól függ, és attól, hány falat lehet bevonni a tartószerkezetbe.

Igen, és kevesebb helyet visz el, mint a tégla. Téglánál a lakáselválasztó falat alapból duplázni kell, ami sok helyet elvesz. Könnyűszerkezetnél a duplázott fal, a jó rétegrend és a megfelelően nehéz burkolólemezek együtt nagyságrendileg fele akkora vastagságban adják ugyanazt az eredményt. A pontos érték mindig a konkrét rétegrendtől függ — falnál is, fémszerkezetnél is sokféle változat van.

Két rétegrendet szoktunk javasolni. Az olcsóbbnál száraz padló rendszerrel épített úsztatott padló választja el a szerkezettől — ott viszont nincs komoly tömeg, és tömeg nélkül korlátozott, mekkora hangszigetelés érhető el. Nagyobb igénynél, például társasház födémjénél, Lewis fecskefarkú acél zsaluzatlemezes födémet tervezünk: a lemez alsó vasalásnak minősül, így vékony, de teherbíró és jól szigetelő födém készíthető. A betonréteget gumicsíkokkal választjuk el az acélprofiloktól.

Nem a profilok között. A gépgyártók reklámozzák a profillyukasztást, de mi nem javasoljuk: részben tűzvédelmi okból, részben mert a párazárást könnyűszerkezetnél kizárólag a fólia végzi. Egy villanykapcsolónak kifúrt lyuk átszakítja a fóliát. Helyette a szerelés a párazáró fólia belső oldalán, távtartással készített második síkban fut.

A teljes falon 3–4 centit. Ahol nagyobb átmérőjű lefolyót kell elvinni, ott egy-két rövid falszakaszon valódi előtétfal kell — jól megtervezett gépészettel ez pár négyzetméter egy egész családi házban.

Azt a rétegrendet, ahol kívülre OSB kerül, arra polisztirol, a szerkezet közé pedig kőzetgyapot. Ha a megrendelő elvárása az olcsóság, ezzel is megtervezzük — de a logikát nem szeretjük: ha már van egy táblás anyagunk, ami keménységet ad, az kerüljön a legkülső rétegbe.

Igen, ez a leggyakoribb kiindulás. Az építészeti rajzból megcsináljuk a szerkezeti kiosztást, majd abból a gyártmánytervet. Ha az építészeti rajz ellentmondásos, jelezzük, mielőtt bármit legyártanánk belőle.

Küldje el a típust és a vezérlő nevét. A gépek nagy része néhány jól ismert logika egyike szerint működik; a felmérés általában néhány nap, utána már ugyanúgy tudunk rá tervezni.

Igen. A dojo tetőszerkezete pontosan erről szól. Sőt, ez a technológia egyik erőssége: a rácsos tartókat és merevítő rendszereket a gép vágja, ezért olyan szögeket és rácsozásokat is meg lehet tervezni, amiket melegen hengerelt szerkezetnél kézzel vágni és hegeszteni aránytalanul drága lenne.

Nem minden esetben. Az számít, hogy előregyártott panelekből vagy a helyszínen épített vázból készül-e az épület — a kettő más jogi kategória.

Nem, mi tervezünk. Viszont ismerünk gyártókat, és ha nincs saját gépe, tudunk ajánlani olyat, aki a mi tervünkből dolgozik.