LGS rétegrendek: hangszigetelés, párazárás, vezetékek

Kongani fog a ház?

Ez a leggyakoribb kérdés, és a válasz kiábrándítóan egyszerű: mindent meg lehet csinálni jól is és rosszul is. Téglából is épült már borzalmas hangszigetelésű fal, betonfödémből is rossz födém. A kérdés nem az anyag, hanem hogy hogyan van megtervezve és kivitelezve.

Ez a technológia egyébként több lehetőséget ad a jó megoldásra, mint a hagyományos — csak élni kell vele.

Falak

Ezek nem gipszkarton profilok

Fontos tisztázni, mert innen ered a legtöbb rossz benyomás. A gipszkarton profil anyagvastagsága nagyjából 0,4–0,6 mm. A tartószerkezeti vékonyfalú profilok 0,8 mm-től indulnak, és lakóháznál tipikusan 1,6 mm-ig mennek fel. Ez teljesen más szerkezeti viselkedés.

A burkolat dönti el az érzetet

Nagyobb testsűrűségű lemezekből több rétegben olyan fal építhető, ami tompább, tömörebb érzetet ad, mint egy vékony válaszfaltégla. Ha viszont egy rétegben a legolcsóbb gipszkarton kerül fel, akkor nem várható el ugyanaz a minőség — és nem is a szerkezet hibája lesz.

Lakáselválasztó fal

Téglánál ezt alapból duplázni kell, ami sok helyet elvesz. Könnyűszerkezetnél a duplázott fal, a jól megválasztott rétegrend és a megfelelően nehéz burkolólemezek együtt nagyságrendileg fele akkora vastagságban adnak hasonló eredményt. A pontos érték mindig a konkrét rétegrendtől függ.

Födémek

Két rétegrendet szoktunk javasolni, és a különbség köztük a tömeg.

Az olcsóbb: úsztatott száraz padló

A padlót csillapító réteg választja el a szerkezettől. Működik, viszont nincs benne komoly tömeg — és tömeg nélkül mindig korlátozott, mekkora léghang- és lépéshang-gátlás érhető el.

A jobb: Lewis fecskefarkú zsaluzatlemezes födém

Nagyobb igénynél, például társasház födémjénél a Lewis rendszert tervezzük. A fecskefarkú lemez alsó vasalásnak minősül, ezért vékony rétegvastagsággal is teherbíró és jól szigetelő födém készíthető — nagyjából három centiméter beton. A betont gumicsíkokkal választjuk el az acélprofiloktól, ami olcsó megoldás, mert nem teljes felületen kell.

---

Külső fal — a mi rétegrendünk

A táblás anyag kívülre kerül

Duplázott falszerkezet, kívül cementlappal. Így a legkülső réteg egy kemény, ütésálló tábla, nem hőszigetelés. Ez érezhető különbség a kész házon. A gyakori ellenpélda — kívülre OSB, arra polisztirol, a szerkezet közé kőzetgyapot — pont a fordítottját csinálja: ha már van egy táblás anyagunk, ami keménységet ad, miért ne az legyen a legkülső réteg?

Vizet megszívó szerves anyagot nem viszünk külső falba

Sem OSB-t, sem gipszalapú lapot. Egy könnyűszerkezetes falban a nedvesség nem tud „elveszni” úgy, mint egy vastag téglafalban — amit beépítünk, azzal együtt kell élni a szerkezet teljes élettartamán át.

Egy szakág szigetel, nem három

Purhabbal a falak köze és a ház külseje egyszerre készül el. A hab betágul mindenhova, így nem azon múlik a minőség, mennyire precízen tömik ki a réseket — és vastagsághoz képest ez adja a legjobb hőszigetelési értéket. Tűzvédelmi szempontból viszont kötöttebb: ahol a szabályozás nem engedi, kőzetgyapottal ugyanolyan jó eredmény érhető el, csak ott a rések gondos kitömése kritikus.

---

Vezetékek — ez a legfontosabb pont

A gépgyártók szívesen reklámozzák, hogy a profilba lyukat lehet vágni a kábeleknek, és sokan élnek is ezzel. Mi nem javasoljuk, két okból.

Tűzvédelem

Papíron van rá szerelvény, amivel a szerkezeti átvezetés megoldható. A gyakorlatban ezeket az ára miatt szinte soha nem építik be — így a megoldás papíron létezik, a falban nem.

Párazárás

Ez a súlyosabb. Egy harmincas téglafalba hat-nyolc centit bele lehet vésni, és a fal attól még zár, mert a tégla maga is végzi a munka egy részét. Könnyűszerkezetnél a párazárást kizárólag a fólia végzi. Ha ezt a burkot bármi átszúrja, ott gyűlni fog a pára — és minden villanykapcsolónak kifúrt hatvanötös lyuk pontosan ilyen átszúrás.

Amit helyette javasolunk: a szerkezet belső oldalára tűzgátló lap és párazáró fólia kerül, a gépészeti és elektromos szerelés pedig ezen belül, távtartással készített második síkban fut. Ez nem teljes előtétfal — gipszkarton- vagy profilalapú távtartással megoldható —, ezért lényegesen olcsóbb annál.

Amit nyerünk vele

A párazáró fólia sértetlen marad. A hangszigetelés javul. Egy későbbi bontásnál — ha valamit át kell vezetni vagy javítani — csak a belső lapot kell megnyitni, nem a szerkezetet, a hőszigetelést és a fóliát.

Amit fizetünk érte

A teljes falon 3–4 centi helyveszteség. Ahol nagyobb átmérőjű lefolyót kell elvinni, ott egy-két rövid falszakaszon valódi előtétfal kell — jól megtervezett gépészettel ez pár négyzetméter egy egész családi házban. Költségben pedig nem feltétlenül drágább, mint a profilos megoldás, mert nem kell furkálni a profilokat.

Építészeknek: szóljon az első ceruzavonalnál

Ha a szerkezet erősségeit és gyengéit már a koncepciónál ismeri a tervező, sokkal gyorsabban halad a munka, és kevesebb kompromisszum marad a végére. Az építész kollégáknak szívesen elmondjuk ezeket a logikákat akkor is, ha még nem dolgoztunk együtt.