Amiket megépítettek
Nem a mennyiségre megyünk. Az alábbiakat azért emeljük ki, mert mindegyikben volt valami, amit előtte senki nem csinált meg ugyanígy.
Magyar Zene Háza
Álmennyezet, fénykutak.
Hullámzó álmennyezet, amire sík kompozit lemezeket kellett felhelyezni. A tervezőprogramok erre nem adnak választ: nagy háromszögekkel a rögzítés nem oldható meg, kicsikkel akkora szögtörés keletkezik, hogy a forma szétesik.
A megoldás a méhsejt lett. Hatszögvázra épült az egész, és nem tervet adtunk át, hanem egy elemkészletet — abból minden forma kirakható volt. Erre már lehetett tizenkét fős csapatot építeni, közös modellben.
Dojo, Pilisvörösvár
Keleti tetőforma könnyűszerkezetes acélból.
Az eredeti elképzelés faragott fa szerkezet volt, japán mintára — arra viszont nem volt keret. A forma maradt, az anyag változott: a falaktól a födémen át a tetőig minden szerkezeti elem könnyűszerkezetes acélból épült.
Lieb Roland építésztől kivételesen pontos IFC modellt kaptunk — ritka, hogy valaki ilyen fegyelmezetten használja az eszközt. A gyártmánytervek ezt követték le, ívről ívre. Az Álomvölgyi Megvilágosodás Sztúpa alapítványi épülete, szűk kerettel: a tetőformák így is kiadták a szándékolt stílust.
Puskás Aréna
Mobíliák, sprinkler rendszer, megvalósulási dokumentáció.
A szakipari csomagon belül a mobíliák és a befejező munkák teljes projektvezetése. A legnehezebb feladat a mennyiségek meghatározása volt: a belsőépítész, az építész és a konyhatechnológiai tervek külön-külön mást mondtak. A végén a BIM modellből pontosított mennyiségek kerültek a fővállalkozói és alvállalkozói szerződések mellékletébe.
Két alprojekt is ide tartozott. A sprinkler rendszert két hét alatt összeállított, hétfős csapattal emeltük 2D-ből 3D-be — a nehézség nem a rajzok bonyolultsága volt, hanem hét ember munkájának pontos összehangolása. Emellett az egész épületet 360 fokos kamerával dokumentáltuk, és a felvételeket a rajzokra kötöttük.
Magyar Táncművészeti Egyetem
Melegen hengerelt és hidegen hajlított acél együtt.
Az MCFS ajánlására kerültünk a projektbe. Ráépítés, ahol a súlykorlát volt a szűk keresztmetszet: nagy fesztávok, kevés letámaszkodási pont, és a korábbi tervező alábecsülte, mennyi acélból kell kijönni.
A tartómagasság és a fesztáv aránya miatt melegen hengerelt acél nélkül nem ment. Vegyes szerkezet lett belőle: a melegen hengerelt részt az ARC-S csinálta partnerként, a hidegen hajlítottat mi. A súlykorlát teljesült.
Szegedi uszoda
Teljes tetőburkolati rendszer újratervezése.
A kivitelező menet közben váltott volna az eredetileg tervezett trapézlemez–kőzetgyapot–PVC rendszerről Kingspan X-dek rendszerre — könnyebb és olcsóbb. Ehhez az összes csomópontot újra kellett rajzolni — uszodánál a párazárás minden más épülettípusnál fontosabb.
A legnehezebb rész a lejtős tetőbe kerülő felülvilágítók megoldása volt: a szokásos csomópont az új rendszerrel nem működött. Amit kidolgoztunk rá, azt a gyakorlat igazolta. Összesen mintegy negyven oldalnyi csomóponti rajz készült, vonalról vonalra.
Continental bemutatóház
Prototípusból működő épület.
Túlméretezett tiny house, tele nehéz bútorral, berendezéssel és gépészettel. A Continental egy kis házat építtetett, hogy a felületanyagait bemutassa rajta, és kiállításokra vitte. A darab látványnak készült: túlbonyolított, és lakhatóság szempontjából használhatatlan volt — fűtés, hűtés, szellőzés nélkül.
Az Eco Tiny House-zal közösen ebből lett működő épület. Nem csak a szerkezetet terveztük: a csomópontokat és a műszaki megoldásokat is. Például a klímaegység úgy került a hőszigetelő burkon kívülre, hogy közben ne látszódjon, a légáramlása meglegyen, és a beépítése hőhídmentes maradjon.
Utólag kiderült, hogy a berendezések súlyát a gyártó pontatlanul adta meg: a szerkezet nagyjából másfélszer akkora terhet kapott, mint amire terveztük. Ráadásul emeléskor nem az előírt emelési pontokat használták, hanem a két végén emelték meg, finoman szólva is dinamikusan. A körülbelül 900 kilogrammos acélváz ezt is kibírta, kár nélkül — miközben a kész, berendezett épület össztömege 13 tonna volt. Ez több mint tizennégyszeres arány a szerkezet önsúlyához képest. Jól megtervezett könnyűszerkezetes acélnál ilyen arányok érhetők el.
Pátyi csarnok
Hibás szerkezeti terv kiszűrése projektindításkor.
A projekt egyik napról a másikra indult be, mert váratlanul megjött a támogatás — tervátvizsgálásra nem is maradt idő. Már az ajánlatkéréseknél látszott, hogy a szerkezettel baj van: a gerenda és az oszlop aránya ránézésre sem stimmelt.
A teljes tervet menet közben terveztük újra. Acél- és előregyártott vasbeton szerkezetre gyorsan megszületett a megoldás — a Bohn Mélyépítő és az Első Beton partnerségével. A gépész és villamos tervezőket időben bevontuk, az építész csomópontokat házon belül rajzoltuk át. A nehézséget nem az épület adta, hanem az, hogy egy generáltervezési projekt teljes felelősségét irodakonténerből kellett végigvinni.
Dűne: Part Two — hídtornyok
Háttérszerkezet a film egyik hídjának két végén álló tornyaihoz.
A Mexi Steel hidat épített a produkciónak, és a két végén álló tornyokhoz kért tőlünk tervet. Csak a háttérszerkezetet terveztük, nem a végleges burkolatot — ez semmit nem árul el a végső látványról, ezért erre nem is vonatkozott titoktartás. Helyszíni fotó nincs róla: a forgatási helyszínen tilos volt fényképezni.
A legnagyobb kihívás nem a forma volt, hanem a munkamódszer: a művészcsapat nem dolgozott korábban geodéziával illesztett, közös 3D-s modellben. Ezt előbb be kellett vezetni náluk. Utána elkészült a szerkezet leegyszerűsített tömegmodellje — ez volt a nehezebb rész. Onnantól a bonyolult forma megtervezése már rutinmunka volt.
450+ acélszerkezetű épület
A kiemelt projektek mellett tizenöt év alatt több mint négyszázötven acélszerkezetű épület tervezésében vettünk részt — csarnokok, ipari épületek, ráépítések, lakóházak. Ezeket nem soroljuk fel egyenként; a lényeg, hogy a rutin megvan mögötte.
Az első munka
Scsaurszki Péter első megbízása az egyetem másodéve alatt jött: a tiszapüspöki cukorgyárban senki nem tudta kezelni a Plant 3D-t. Kapott egy felülnézeti rajzot a tartályokról, egy vonalábrát arról, melyik tartályból hova kell csőnek mennie, és egy hosszú listát az előírásokról — maximum ívsugár, csőhossz, hozzáférhetőség. Elküldte az első rajzot, másnap már a szerződésről kérdezték.
Papíron rajzolóként volt a csapatban. A gyakorlatban a teljes izomerizáló részleg csővonalát ő modellezte 3D-ben, 2011-ben — és mivel tartószerkezet-tervezőnek tanult, a tartályok és pódiumok tartószerkezetét is beletette a modellbe, bár nem kérték. Amikor évekkel később kiment megnézni, centire az a szerkezet állt ott.
Hasonló feladata van?
Pár mondat arról, mit tervez, és ha van anyaga, csatolja. Ha jelöli, hogy visszahívást kér, telefonon vesszük fel a kapcsolatot.
Scsaurszki Péter
tartószerkezeti tervező
Ő veszi át a megkeresést, és ő viszi végig a projektet. Nem kap ügyfélszolgálatot, hanem azt a mérnököt, aki a munkát is csinálja.
Mi történik ezután?
Konkrét órát nem ígérünk, de a szakmában megszokotthoz képest gyorsan válaszolunk. Először azt tisztázzuk, pontosan mire van szüksége — az árazás csak ezután jön.A teljes folyamat itt.
A feltöltött tervekről
Európai szerveren tároljuk, meghatározott ideig őrizzük, és csak a projekten dolgozó kollégák férnek hozzá.