Vékonyfalú acél tűzvédelme

Miért nem elég annyi, hogy „az acél nem ég”

Az acél valóban nem éghető anyag. A vékonyfalú szerkezet viszont nagyon gyorsan át tud melegedni: a keresztmetszet kicsi, a hőnek kitett felület viszont nagy. Melegedés közben a szelvény megcsavarodhat, és akkora feszültség keletkezhet benne, hogy az elem szó szerint kipattan a falból.

Ez nem elméleti kockázat. Ha a szerkezet tűzvédelme nincs rendesen megoldva, egy tűzeset után komoly kár keletkezhet olyan helyen is, ahol maga a tűz nem járt. Ezért mondjuk azt, hogy ez a szerkezettípus érzékeny pontja — nem azért, mert rossz szerkezet, hanem mert ezt a részét komolyan kell venni.

---

Miért nem megoldás a tűzvédő festék

Kézenfekvőnek tűnik: fessük le a szerkezetet duzzadó tűzvédő bevonattal, ahogy a melegen hengerelt acélnál szokás. A gyakorlatban ez itt nem járható út, két okból.

A fizika ellene dolgozik

A szükséges bevonatvastagságot a szelvénytényező határozza meg: minél vékonyabb az acél a hőnek kitett felületéhez képest, annál vastagabb bevonat kell. A vékonyfalú profiloknál ez az arány szélsőségesen kedvezőtlen.

Nincs mögötte vizsgálat

A bevonatgyártók vizsgálati táblázatai adott szelvénytartományra érvényesek. Ezen kívülre nem szabad extrapolálni — a nemzetközi tanúsító szervezetek ezt kifejezetten tiltják. A gyakorlatunk szerint nagyjából 4 mm falvastagság alatt szinte nem található gyártó, aki a termékére ilyen szelvényhez igazolást adna.

És az ára

Ha valaki mégis végigvinné, a hatalmas felület miatt a bevonat költsége irreálissá válik. Ez nem az a tétel, amit egy lakóépület elbír.

---

A tűzgátló lap önmagában sem elég

A másik kézenfekvő ötlet: tegyünk rá tűzgátló gipszkarton lemezt, aminek van REI minősítése. Itt viszont egy gyakori félreértés következik.

A REI minősítés nem a lapra vonatkozik, hanem a szerkezetre

A tűzállósági határérték az egész szerkezet viselkedését írja le, beleértve a teherhordó képesség megtartását is. Egy lemez önmagában nem tartja meg a falat — tehát a lap „REI értéke” önmagában nem értelmezhető. Olyan tábla, amit önmagában, rendszer nélkül lehet tűzgátlóként figyelembe venni, létezik, de nagyon drága.

A tűzgátló gipszkarton egyébként jó anyag erre a feladatra. Csak rendszerben értelmezhető: az adott vázzal, az adott rétegrenddel, az adott rögzítéssel együtt vizsgálva.

---

Akkor mi igazolja a tartószerkezeti falat?

Itt jön a lényeg. Egy tartószerkezeti könnyűszerkezetes falra rendszertanúsítvány önmagában nincs — azt csináltatni kell. Két úton lehet:

NMÉ vagy ETA

A gyártó vagy rendszergazda nevére kiadott műszaki értékelés, amiben a bevizsgált rétegrend és kialakítás rögzítve van. Erről bővebben: NMÉ, ETA, CE — mikor kell és mikor nem.

Projektalapú tűzvédelmi szimuláció

A rendszerpapír kiváltható szimulációval, de csak akkor, ha a szimulációt végző tervező az adott projektre, projektalapon, aláírásával biztosítja azt. Nem lehet egy általános szimulációt több projekten körbeadni.

Ez a második út működik, és mi rendszeresen ezen az úton járunk. De nem egyszerű, és nem is sokan csinálják: Magyarországon kevesen foglalkoznak ezzel a fajta szimulációval érdemben. Nekünk megvan hozzá a szakmai hátterünk és megvan az ember, aki elvégzi.

Amit ebből érdemes elvinni

A tűzvédelem az egyetlen olyan pontja a rendszerdokumentumnak, aminek valódi műszaki tartalma van. A rétegrendet és a statikát egyébként is meg kell tervezni, arra van felelős tervező. A tűzvédelmi rendszerigazolást viszont nem lehet megúszni — vagy NMÉ-vel, vagy projektre szóló, aláírt szimulációval kell megoldani. Ha valaki azt mondja, hogy erre nem kell figyelni, mert „az acél nem ég”, ott érdemes megállni.