Összeépített (dobozolt) szelvények

Miért építünk össze szelvényeket

Nagyobb teherbírás koncentrált teher alatt

Nyílás melletti jamb, nagy terhű falszakasz, gerendavég, oszlopvég — ezeken a helyeken egyetlen szelvény kevés lenne.

Jobb csavarási viselkedés

Két C szelvény háttal összeépítve közel szimmetrikus keresztmetszetet ad, egymásba tolva pedig zártabbat. Mindkettő jelentősen javítja a csavarodó kihajlással szembeni ellenállást. Csavarodó kihajlás.

Egyszerűbb gyártás

Ugyanabból a profilból építünk erősebb elemet, ahelyett hogy új profilkeresztmetszetet vezetnénk be.

A tipikus kialakítások

Háttal összeépítve

A két gerinc egymáshoz fekszik. Az eredmény kétszeresen szimmetrikus, I-szerű keresztmetszet: jó hajlítási és csavarási viselkedés.

Egymásba tolva

Az egyik szelvény a másikba illeszkedik, zártabb formát adva. Helytakarékos, és a rétegrendbe jobban illik.

Dobozolt, lemezekkel kiegészítve

Ahol extra teherbírás kell, lemezekkel zárt szelvény alakítható ki.

A kritikus kérdés: az együttdolgozás

Két szelvény attól, hogy egymás mellett van, még nem dolgozik együtt. Ahhoz összekapcsolás kell, megfelelő sűrűséggel.

Ha az összekapcsolás ritka:

• a két szelvény külön-külön hajlik ki, és a rendszer nem éri el a várt teherbírást,
• a kapcsolatokban nyíróerő keletkezik, ami túlterhelheti a csavarokat.

Ezért az összekapcsolás osztása méretezett érték, nem szerelői döntés.

Ami a kivitelezésben elromlik

• Ritkább csavarozás, mint a terven.
• Az összekapcsolás csak a végeken, középen nem.
• Két különböző vastagságú szelvény összeépítése, ami nem a terv szerinti.

Ezek mind csendben rontják a szerkezetet: ránézésre minden rendben van.

A teherbevezetés

Ahol az összeépített elem terhet kap, ott azt mindkét szelvényre át kell adni. Egy olyan csomópont, ami csak az egyik gerinchez kapcsolódik, nem használja ki az összeépítést.

A lényeg

Az összeépítés nem az anyagmennyiségről szól, hanem az együttdolgozásról. A kapcsolatok sűrűsége az, ami két profilból egy erősebb elemet csinál.