Tűzszakaszolás: miért és hol

Mire való

A tűzszakaszolás a tűzvédelem legrégebbi és legerősebb eszköze: ha a tűz nem tud átterjedni, akkor a kár és a veszélyeztetett emberek száma korlátozott marad. A tűzszakaszt tűzgátló falak, födémek, valamint az ezekben lévő tűzgátló lezárások határolják.

A határoló szerkezetek tűzállósági követelménye jellemzően magasabb, mint a szakaszon belüli szerkezeteké — itt nem az a cél, hogy a szerkezet túlélje, hanem hogy feltartsa a tüzet.

Mi korlátozza a méretét

A megengedett tűzszakasz-méretet az OTSZ a kockázati osztály és a rendeltetés függvényében adja meg. Minél magasabb a kockázat, annál kisebb szakaszok engedhetők meg, illetve annál inkább szükség van kiegészítő védelemre — például beépített oltóberendezésre, ami cserébe nagyobb szakaszméretet tesz lehetővé.

Ez alaprajzi következményekkel jár: egy nagy, osztatlan tér vagy egy hosszú épületszárny nem tervezhető meg úgy, hogy a tűzszakaszhatár csak a végén kerül elő.

Könnyűszerkezetes sajátosságok

A határoló szerkezet rendszer

Egy tűzgátló fal ennél a technológiánál nem „vastagabb fal”, hanem igazolt rétegrend. A tűzállósági követelményt ugyanúgy vizsgálattal vagy méretezéssel kell igazolni, mint bármelyik másik szerkezetnél.

A csatlakozás a gyenge pont

A tűzgátló fal ott ér véget, ahol a födémhez, a tetőhöz vagy a homlokzathoz csatlakozik. Ha ezeken a helyeken rés marad — például a hullámos tetőlemez alatt, vagy a homlokzati légrésben —, a tűz megkerüli a falat. Ezért a csomópont kialakítása itt nem részletkérdés.

Az áttörések

Minden gépészeti és elektromos átvezetés a tűzgátló szerkezeten lyuk, amit igazolt módon kell lezárni. Átvezetések tűzgátló lezárása.

Az üregek

A könnyűszerkezetes falban és födémben üregek vannak. Ha ezek átfutnak a szakaszhatáron, a tűz és a füst az üregen keresztül terjed. Üregzárás.

A lényeg

A tűzszakasz akkor ér valamit, ha körbeér. Egy jól megépített tűzgátló falat egyetlen lezáratlan átvezetés vagy egy átfutó üreg is hatástalanná tesz.