Hogyan árazunk

Az alap: mennyi munka lesz vele

Alapvetően azt becsüljük meg, mennyi munkánk lesz a projekttel. A gyakorlatban viszont — hogy a saját dolgunkat is könnyítsük — a legtöbbször négyzetméterárból indulunk ki, és azt korrigáljuk az épület négyzetméterre vetített bonyolultságával.

A két véglet fordítva viselkedik

Bonyolult, kis alapterületen

Egy tiny house a méretéhez képest rendkívül összetett: minden négyzetméteren van csomópont, gépészet, egyedi megoldás. Itt a négyzetméterár magas — de az abszolút összeg így is kicsi, mert kevés a négyzetméter.

Egyszerű, nagy alapterületen

Egy csarnok, ami lényegében egy keresztmetszet ismétlése, a másik véglet. Ott a négyzetméterár relatíve alacsony, mert a tervezési munka nem nő együtt az alapterülettel.

Ami drágít

• sok egyedi csomópont és kevés ismétlődés,
• összetett geometria: ferde síkok, ívek, változó magasság,
• sok szakág és sűrű gépészet,
• meglévő épület, mert a felmérés és a csatlakozás külön munka,
• menet közbeni változtatás egy már lezárt fázisban.

Ami olcsóbbá tesz

• ismétlődés: ugyanaz a lakás, tanterem vagy szobatípus sokszor,
• korai bevonás: a koncepciónál még olcsó változtatni,
• teljes dokumentáció az elején: kevesebb kör, kevesebb feltételezés.

Mikor mondunk pontos árat

Nagyságrendet az első beszélgetésen. Pontos árat a dokumentáció áttekintése után — mert addig az is kérdés, melyik szolgáltatásról beszélünk. Először a szolgáltatás, utána az ár.

A lényeg

Nem az alapterület drágít, hanem a bonyolultság. Ezért lehet egy kis ház négyzetméterre drágább, mint egy csarnok — és ezért éri meg korán szólni.