Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Miért nem gipszkartonprofil

A két profil ránézésre hasonlít: mindkettő horganyzott acéllemezből hajlított C és U alakú elem, mindkettőt csavarral szerelik, mindkettőre gipszkarton kerülhet. Aki csak a fotót látja, joggal gondolja, hogy ugyanarról van szó.

A különbség az anyagvastagságban van — és ez nem apró eltérés.

  • Szárazépítési (gipszkarton) profil: nagyjából 0,4–0,6 mm.
  • Tartószerkezeti vékonyfalú profil: 0,8 mm-től indul, lakóházaknál tipikusan 1,6 mm-ig megy fel, nagyobb szerkezetnél tovább.

Ez akár háromszoros-négyszeres anyagvastagság — és mivel a vékonyfalú szerkezetnél a stabilitás a mértékadó, a teherbírásbeli különbség ennél is nagyobb.

A vékonyabb lemez sokkal hamarabb horpad. A szárazépítési profil nem is teherhordásra készült: a válaszfal saját súlyát és a burkolatot viseli, nem födémet és tetőt.

A vastagabb lemez jóval nagyobb csavarteherbírást ad, mert a tönkremenetel a lemezben keletkezik. Vékony lemeznél a csavar egyszerűen kiszakad.

A tartószerkezeti profil peremmel, gyakran gerincmerevítéssel készül, és méretpontossága szigorúbban ellenőrzött.

A tartószerkezeti profilhoz olyan teljesítménynyilatkozat tartozik, ami a szerkezeti jellemzőket is nyilatkozza. Ez az, ami alapján a statikában számolni lehet vele. Mit igazol a CE-jelölés.

Szárazépítési profilból nem lehet tartószerkezetet építeni. Ez nem költségkérdés, hanem szerkezeti.

A teherhordó váz tartószerkezeti profilból készül, a nem teherhordó válaszfalak viszont készülhetnek szárazépítési profilból. A kettőt a terven egyértelműen meg kell különböztetni.

A „könnyűszerkezetes ház = gipszkarton doboz” előítélet jórészt innen ered. Attól, hogy a belső felület gipszkarton, a szerkezet még acélváz — ahogy a vakolt téglafal is tégla, nem vakolat.

A hasonló forma mögött háromszor-négyszer vastagabb anyag és egészen más szerkezeti szerep áll. Ezt tisztázza elsőként, ha valaki „gipszkarton házat” emleget.