Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Disztorziós instabilitás

Peremes C szelvény eredeti alakja és disztorziós tönkremeneteli módja, ahol a karima a peremmel együtt kifordul és a gerinc torzul.

A – eredeti keresztmetszet, B – disztorziós mód. 1 a karimát megtámasztó perem · 2 a kifordult karima-perem egység · 3 az elfordulás iránya

A lokális horpadásnál a hajlítási élek a helyükön maradnak. A disztorziós instabilitásnál viszont maga az él mozdul el: a karima a peremmel együtt kifordul, mintha a gerinchez képest elfordulna, és eközben a gerinc is torzul.

Vagyis a keresztmetszet alakja változik meg — ezért „disztorziós”, vagyis torzulásos.

Miért éppen a hidegen alakított szelvényeknél

Szekció neve “Miért éppen a hidegen alakított szelvényeknél”

Mert ott van perem. A perem feladata, hogy megtámassza a karimát a lokális horpadás ellen — cserébe viszont létrehoz egy olyan részt, ami a karimával együtt, rugalmasan megtámasztva képes elfordulni.

A jelenség tehát a megoldás mellékhatása: a peremmel javított szelvénynél megjelenik egy új stabilitásvesztési mód.

Egy szerelő vagy egy laikus szemlélő számára semmi nem utal rá. Nem hasonlít a klasszikus kihajlásra.

A szokásos kitámasztás nem véd ellene

Szekció neve “A szokásos kitámasztás nem véd ellene”

Az oldalirányú kitámasztás — a burkolat, a merevítés — a globális kihajlást akadályozza. A disztorziós módot viszont csak akkor, ha a karimát és a peremet is megtámasztja.

A lokális horpadás rövid hullámhosszú, a globális kihajlás az elem teljes hosszán jelentkezik. A disztorziós mód a kettő között van, ezért „átcsúszhat” a két szélső eset vizsgálata között, ha a méretezés nem kezeli külön.

A perem hossza és hajlásszöge jelentősen befolyásolja. Túl rövid perem keveset segít, túl hosszú maga is instabillá válhat.

A keskenyebb karima kevésbé hajlamos az elfordulásra.

Ott, ahol a kitámasztás a karimához kapcsolódik — például csavarozott burkolat a karimán —, a disztorziós mód is korlátozódik. Ez tervezési döntés: a burkolat rögzítésének kiosztása szerkezeti kérdés.

A keresztmetszet további tagolása a torzulást is nehezíti.

Az EN 1993-1-3 külön kezeli ezt a módot, rugalmasan megtámasztott elemként modellezve a karima-perem egységet. A szoftveres méretezés ezt automatikusan elvégzi — a tervező feladata az, hogy ne felejtse el ellenőrizni, és hogy a megtámasztási feltételeket helyesen vegye fel.

A perem nélkülözhetetlen, de új kockázatot hoz. A disztorziós mód az a jelenség, amit a vékonyfalú szerkezetnél soha nem szabad kihagyni az ellenőrzésből.