Kidolgozottsági szintek (LOD)

Miért kell erről megállapodni

Mert a „részletes modell” mindenkinek mást jelent.

Az építész számára egy fal lehet egy réteges elem; a gyártó számára ugyanaz a fal több száz darab, egyenként méretre vágott szelvény.

Ha erről nincs megállapodás, két hiba fenyeget:

• túlmodellezés: felesleges munka, lassú, kezelhetetlen modell,
• alulmodellezés: a modell nem alkalmas arra, amire használni akarnák.

Mit ír le a kidolgozottsági szint

A geometriát

Mennyire pontos az elem alakja és mérete: jelképes, közelítő vagy gyártáspontos.

Az adattartalmat

Milyen információ tartozik az elemhez: anyag, típus, teljesítmény, gyártói adat.

A megbízhatóságot

Mire lehet a modellt használni: tájékozódásra, mennyiségre, gyártásra.

A tipikus fázisok

Koncepció

Tömegek, nagy elemek, tájékoztató geometria. Mennyiség csak nagyságrendileg.

Engedélyezés

Az épület valós geometriája, rendeltetések, főbb szerkezetek.

Kiviteli terv

Rétegrendek, csomópontok, szakági elemek pontos helye. Ebből már mennyiség is adódik.

Gyártás

Darabszintű pontosság: minden elem, a maga valós méretével és műveleteivel. Ez az a szint, amiből gépprogram készül.

Ahol az LGS eltér a megszokottól

A legtöbb projekten a gyártáspontos modell csak bizonyos elemekre készül. LGS-nél viszont a teljes vázszerkezet ezen a szinten készül el — mert a gyártás közvetlenül ebből dolgozik.

Ez azt jelenti, hogy a szerkezeti modell részletessége eltér a többi szakágétól. Ezért két modellszintet kezelünk: koordinációsat és gyártásit. A rendszer és a BIM-környezet.

Amit rögzíteni kell

A projekt elején, írásban: melyik fázisban melyik elemcsoport milyen szinten készül, és ki felel érte.

A lényeg

Nem az a jó modell, ami a legrészletesebb, hanem az, ami a feladatához illő szinten van. Erről meg lehet és meg is kell állapodni előre.