Hőszigetelő anyagok tűzvédelmi kérdései

Két szempont, ami ütközhet

A hőszigetelés megválasztásánál a hőtechnikai teljesítmény az egyik szempont: mit tud vastagságegységenként, hogyan viselkedik nedvességgel, hogyan építhető be.

A másik szempont a tűzvédelem, és ez sokszor erősebb korlát: ahol a szabályozás nem enged éghető anyagot, ott hiába jobb a hőtechnikai mutató.

Hol ír elő a szabályozás anyagosztályt

Homlokzaton

Itt a legszigorúbb, mert a homlokzat a tűzterjedés útja. A követelmény az épületmagassággal és a kockázati osztállyal szigorodik. Homlokzati tűzterjedés.

Üregekben, szellőztetett légrésben

Az üregben lévő éghető anyag takarva ég, és a légrés kéményhatása gyorsítja.

Menekülési útvonal mentén

Ahol emberek menekülnek, ott a füstfejlesztés és az égve csepegés is közvetlen életveszély.

Magasabb kockázati osztályban általánosan

Ott, ahol a besorolás megkívánja, a szerkezetben lévő anyagokra is szigorúbb követelmény vonatkozhat.

A gyakorlati következmény a rétegrendre

Ez az a pont, ahol a tűzvédelem közvetlenül átírja a szerkezetet.

Ahol a szabályozás engedi, a beinjektált hab előnye, hogy egy szakág egyszerre készíti el a falak közét és a külső szigetelést, betágul mindenhova, így nem a tömítés precizitásán múlik a minőség — és vastagsághoz képest ez adja a legjobb hőszigetelési értéket.

Ahol viszont a szabályozás nem engedi, ott ásványgyapottal ugyanolyan jó eredmény érhető el, csak ott a rések gondos kitömése kritikus: a kihagyott rés hőhíd és páratechnikai kockázat is egyben.

Amit nem szabad összekeverni

Az, hogy egy szigetelés A1-es, nem jelenti azt, hogy a szerkezet tűzálló lesz. A teherbírást a szelvény felmelegedése dönti el, nem a szigetelés éghetetlensége. A szigetelés anyagosztálya a terjedést korlátozza, a burkolat és a méretezés a teherbírást biztosítja.

A lényeg

A szigetelés kiválasztásánál előbb nézzük meg, hol lesz és mit enged ott a szabályozás — és csak utána hasonlítsuk össze a hőtechnikai mutatókat. Fordítva az egész rétegrendet újra kell tervezni.