Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Tűzvédelmi osztályozás: EN 13501

Két külön kérdés, két külön osztályozás

Szekció neve “Két külön kérdés, két külön osztályozás”

Az EN 13501 szabványsorozat két, egymástól független dolgot ír le.

Ez az EN 13501-1 szerinti osztályozás: A1, A2, B, C, D, E, F, kiegészítve a füstfejlesztésre (s1, s2, s3) és az égve csepegésre (d0, d1, d2) vonatkozó jelöléssel. Azt írja le, hogy az anyag ég-e, mennyi hőt ad le, mennyi füstöt termel, és hullik-e róla égő anyag.

Ez a REI-rendszer, percértékkel. Azt írja le, meddig teljesíti a szerkezet a tőle elvárt funkciót. A vizsgálat szabványos tűzgörbe szerint, valós szerkezeti mintán történik.

Miért nem helyettesíti egyik a másikat

Szekció neve “Miért nem helyettesíti egyik a másikat”

Az acél nem éghető anyag, tehát az anyagosztályozás szempontjából a legjobb kategóriában van. Ettől függetlenül egy vékonyfalú acélszerkezet tűzállósága lehet gyenge, mert a szelvény hamar felmelegszik és elveszíti a teherbírását.

Fordított eset is van: egy éghető anyagot tartalmazó rétegrend is elérhet jó tűzállósági határértéket, ha a védőburkolat a szerkezetet időben megvédi.

Ezért nem elég egy termék adatlapjára nézni: a kérdés mindig az, hogy a szerkezetre van-e igazolás.

Ahol az anyagosztály mégis közvetlenül számít

Szekció neve “Ahol az anyagosztály mégis közvetlenül számít”

Néhány helyen a szabályozás magára az anyagra ír elő követelményt, nem a szerkezetre:

  • homlokzati rétegrendben, a tűzterjedés korlátozása miatt,
  • menekülési útvonalon lévő burkolatoknál,
  • üregekben, szellőztetett légrésekben,
  • egyes magasabb kockázati osztályokban általánosan.

Ilyenkor nem elég, hogy a szerkezet tűzálló: az adott réteg anyagának is meg kell felelnie a kért osztálynak.

A tűzvédelmi osztály a termék teljesítménynyilatkozatában szerepel — ez az egyik olyan teljesítményjellemző, amit a gyártó igazol. A tűzállósági határérték viszont nem termékjellemző, ezért nem is szerepelhet ugyanígy egy lap teljesítménynyilatkozatában.

Az anyagosztály a termék papírján van, a tűzállóság a szerkezet papírján. Amikor valaki a kettőt felcseréli, abból születnek a „de hát nem éghető” típusú téves következtetések.