Kapacitás és átfutás

Miért félrevezető a névleges adat

A gépek adatlapján óránkénti folyóméter-teljesítmény szerepel. Ez laboratóriumi körülmények között, folyamatos gyártásra értendő.

A valóságban a sor nem fut folyamatosan:

• tekercset kell cserélni,
• profilt kell váltani,
• a legyártott anyagot el kell vinni és kötegelni,
• a programot be kell tölteni és ellenőrizni,
• karbantartás és szerszámcsere is van.

Ezért a valós kapacitás rendszerint a névleges érték töredéke — és ez nem hiba, hanem normál üzem.

Mi határozza meg a valós átfutást

Az anyagellátás

Van-e elég tekercs, a megfelelő minőségben és bevonattal. Ez gyakran hosszabb beszerzési idő, mint maga a gyártás.

A profilváltások száma

Sokféle keresztmetszet sok átállást jelent. Ezért a gyártási sorrendet profil szerint szervezzük, nem panel szerint — feltéve, hogy a kötegelés ezt elbírja.

Az összeszerelés

Panelizált gyártásnál az összeszerelő asztal kapacitása gyakran szűkebb, mint a profilgyártásé.

A logisztika

Tárolóhely, rakodás, szállítójármű elérhetősége. Szűk telephelyen ez a legerősebb korlát.

A helyszíni fogadókészség

Hiába gyárt gyorsan az üzem, ha a helyszínen nincs hova tenni a paneleket, vagy az alapozás nincs kész.

Hogyan tervezzünk vele

1. A helyszíni igény sorrendjéből induljunk: mikor mire van szükség.
2. Gyártási sorrendet ehhez igazítsuk, figyelembe véve a profilváltásokat.
3. Puffert hagyjunk az anyagbeszerzésre és a hibás elemek pótlására.
4. Az első projekt lassabb — a próbagyártás és a beállítás időt vesz el. Próbagyártás.

A technológia valódi előnye az időben

Nem a gyártás sebességében van, hanem abban, hogy a helyszíni idő rövid és időjárástól kevésbé függő: a szerkezet száraz technológiával, előre legyártott elemekből áll össze. A gyártás közben pedig párhuzamosan haladhat az alapozás.

A lényeg

A gép sebessége ritkán a szűk keresztmetszet. Az ütemezésnél a teljes láncot kell nézni: anyag, gyártás, összeszerelés, szállítás, helyszín.