Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Tervezői jogosultságok

Mert az építési tervezés következményei nem azonnal látszanak. Egy rossz szerkezeti döntés évekkel később, vagy egy rendkívüli terhelésnél derül ki. Ezért a jogszabály előírja, milyen végzettséggel és szakmai gyakorlattal lehet adott szakterületen tervezni.

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről. Ez sorolja fel a szakterületeket, a jogosultsági kódokat és a feltételeket.

A jogosultság névjegyzékbe vétellel keletkezik: építészeti tervezésnél az építész kamara, mérnöki szakterületeken a mérnöki kamara vezeti a névjegyzéket.

A tartószerkezeti tervezés önálló szakterület, saját jogosultsági kóddal. Jellemzően kétféle szint van: a tervezői és a vezető tervezői jogosultság, eltérő szakmai gyakorlati követelménnyel.

A jogosultság az építmény szakágától függetlenül az építmény tartószerkezeteinek jogszabályilag előírt alapvető követelményeire vonatkozik — tehát nem technológiához kötött. Ugyanaz a jogosultság fedi a vasbeton, az acél és a könnyűszerkezetes vázat.

A terv attól válik felhasználhatóvá, hogy egy jogosultsággal rendelkező tervező aláírja és a nevét, kamarai számát feltünteti. Ez a felelősségvállalás formája.

Bizonyos szakterületeken a jogosultság az építmény jellegéhez vagy méretéhez kötötten korlátozott. Ezt a névjegyzék tartalmazza.

Külföldön szerzett jogosultság nem automatikusan érvényes itthon. Egy magyar projektet magyar jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell aláírnia — ez fordítva is igaz, ha itthonról tervezünk külföldre. Külföldi projekt jogi oldala.

A jogosultság fenntartása kamarai tagsághoz, tagdíjhoz és rendszeres továbbképzéshez kötött. A névjegyzék nyilvános: egy tervező jogosultsága ellenőrizhető, mielőtt szerződést kötünk vele.

A jogosultsági feltételek és a szakterületi bontás változik. A hatályos szabályt a 266/2013. Korm. rendelet és a kamarai szabályzatok adják.