Tervezői költségbecslés

A becslés fázisai

Koncepciószint

Fajlagos mutatók alapján: alapterület, épülettípus, minőségi szint. Ez nagyságrendet ad, nem árat. A hibahatár jelentős.

Engedélyezési szint

Már ismertek a méretek, a szerkezeti rendszer és a főbb rétegrendek. A becslés pontosabb, de a részletek még nyitottak.

Kiviteli szint

Mennyiségeken alapuló, tételes kiírás. Ez az, ami alapján összehasonlítható ajánlatok kérhetők. A kiviteli terv tartalma.

A paradoxon

A legnagyobb költségdöntések — tömeg, fesztávok, szerkezeti rendszer, minőségi szint — a koncepciófázisban születnek, amikor a becslés a legpontatlanabb.

Ezért a költségtudatos tervezés nem a kiviteli tervnél kezdődik, hanem az elején: ott kell a döntések következményeit legalább nagyságrendileg látni.

Mi mozgatja a költséget

A geometria

Bonyolult tömeg, sok sarok, sok különböző fesztáv — mindegyik drágít.

A fesztávok

Egy fél méterrel rövidebb fesztáv gyakran egy egész szelvénymérettel kisebb szerkezetet jelent, végig az épületen.

A minőségi szint

Burkolatok, gépészet, hangszigetelési elvárás.

A szerkezet optimalizáltsága

Magára a szerkezet anyagköltségére vetítve nagyjából 40%-ot lehet spórolni egy jól kiszámolt, optimalizált tervvel egy túlméretezetthez képest. A többi szakágnál ez nem mérhető ilyen pontosan, de egy pontosabb szerkezetre könnyebb és gyorsabb dolgozni.

Az alapozás és a talaj

Gyakran a legnagyobb bizonytalanság a becslésben.

Amit a becslés nem tartalmaz

• a kivitelezői kockázatot és fedezetet,
• a piaci ingadozást,
• a tartalékkeretet a váratlan tételekre,
• az engedélyezési és közmű költségeket, ha nem nevesítik.

Ezeket külön kell kezelni, különben a becslés és a valóság szétválik.

A lényeg

A költséget nem a kiviteli terv, hanem a koncepció dönti el. A becslés pontossága később nő, a befolyásolhatóság viszont csökken.