Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Párazárás elve

A belső térben mindig van vízgőz — a főzésből, a mosásból, az emberekből. Ez a pára a hidegebb rétegek felé vándorol. Ha útközben eléri a harmatpontot, kicsapódik.

A párazáró réteg feladata, hogy ez a vándorlás ne induljon el a szerkezet belsejébe.

Egy harmincas téglafalba hat-nyolc centit bele lehet vésni, és a fal attól még zár, mert a tégla maga is végzi a munka egy részét.

Könnyűszerkezetnél a párazárást kizárólag a fólia végzi. Nincs mögötte tömör anyag, ami átvenné a szerepét.

Ebből következik: ha ezt a burkot bármi átszúrja, ott gyűlni fog a pára — és minden villanykapcsolónak kifúrt lyuk pontosan ilyen átszúrás.

Átlapolásokkal, ragasztott illesztésekkel, a csatlakozó szerkezetekhez bekötve.

A gépészeti és elektromos szerelés a párazáró belső oldalán, külön síkban készül. Szerelési sík.

Ahol mégis át kell menni — például szellőzőcső —, ott igazolt tömítés kell.

Fal-födém, fal-tető, nyílásbeépítés, alapcsatlakozás: a fóliát itt a legnehezebb folytonosan vezetni, és itt szokott megszakadni.

Ahol a pára összegyűlik, ott nedvesség éri a szerkezetet. Az acél korróziójához pontosan ez kell. Korrózió és élettartam.

Ezért a párazárás nem komfort-, hanem tartóssági kérdés.

A fólia folytonossága a burkolat felszerelése után nem látható. Ezért:

  • takarás előtt fotózni és naplózni kell,
  • a légtömörségi mérés közvetett visszajelzést ad, mert a levegőzárás és a párazárás nagyrészt ugyanazon a rétegen múlik. Légtömörség és blower door.

A párazáró fólia ennél a technológiánál nem egy réteg a sok közül: ez az egyetlen, ami ezt a feladatot elvégzi. Minden átszúrás valódi kockázat.