Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Csarnokszerkezet logikája

A főtartók: oszlop és gerenda merev sarokkal összekötve. Ez adja a nagy, oszlopmentes teret.

A keretek között futó, a tetőfedést tartó elemek. Ezek jellemzően hidegen alakított szelvények: Z vagy C profilok.

Kettős szerepük van: tartják a fedést, és oldalirányban megtámasztják a keret gerendáját.

Az oldalfalak vázszerkezete, szintén gyakran hidegen alakított elemekből.

A csarnok hosszirányú stabilitása átlós merevítéssel vagy merevítő falszakaszokkal.

Ez a szerkezettípus jó példa arra, hogy a két technológia együtt dolgozik:

  • a nagy fesztávú főtartó melegen hengerelt,
  • a szelemen, a falváz és a kiegészítő szerkezet vékonyfalú,
  • a térelhatároló rétegrend pedig a könnyűszerkezetes logikát követi.

A nagy felületű, könnyű szerkezetnél a szélszívás és a kiemelés mértékadó lehet. Szélteher és terepkategória.

Nagy tetőfelületen a torlódási helyek — lépcső, felépítmény, völgy — külön vizsgálandók. Hóteher Magyarországon.

Ha a szelemen a keret megtámasztását is adja, akkor annak folytonosságát és kapcsolatait ehhez kell méretezni.

A hosszirányú stabilitás a merevítő mezőkön múlik — ezek helyét az alaprajz és a nyílások korlátozzák.

Egy fűtött csarnoknál ugyanazok az épületfizikai kérdések jelentkeznek, mint egy lakóépületnél: hőhíd, párazárás, légtömörség — csak nagyobb felületen, és gyakran szigorúbb tűzvédelmi követelmény mellett.

A csarnok a vegyes szerkezet iskolapéldája: a nagy fesztávot a melegen hengerelt keret adja, a többit a hidegen alakított elemek. A kettő határa tervezési döntés.