U-érték számítása acélváznál

Miért nem elég az egyszerű képlet

A hagyományos rétegképlet homogén, egymás fölötti rétegeket feltételez. Egy vázas falban ez nem teljesül: a szigetelés síkjában acélszelvények vannak, amik nagyságrenddel jobban vezetik a hőt.

Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, a számított U-érték lényegesen jobb lesz a valóságosnál — a fal papíron megfelel, valójában nem.

Mit kell figyelembe venni

A szelvények aránya és osztása

Minél sűrűbb a váz, annál nagyobb a hőhíd hatása. Egy 60 cm-es és egy 40 cm-es osztás között érzékelhető a különbség.

A szelvény geometriája

A karimaszélesség határozza meg, mekkora felületen érintkezik a burkolattal, a gerincmagasság pedig a hőút hosszát.

A folytonos rétegek

A vázon kívüli szigetelés drámaian javítja az eredményt — mert nem a hőhíd mértékét csökkenti, hanem a hőutat szakítja meg.

A rögzítők

A külső rétegen átmenő fémrögzítők pontszerű hőhidak.

A számítás módja

Az épületfizikai szabványok adnak eljárást a nem homogén rétegű szerkezetek hőátbocsátásának meghatározására, és a fémvázas szerkezetekre külön figyelmet fordítanak, mert ott a szokásos egyszerűsítések nem elég pontosak.

Összetettebb csomópontoknál numerikus (kétdimenziós vagy háromdimenziós) számítás készül — például a nyílászáró beépítési síkjánál vagy a falcsatlakozásoknál.

A csomóponti hőhidak külön tétel

A falfelület U-értéke mellett a vonalmenti hőhidak — sarkok, födémcsatlakozás, nyílásbeépítés, alapcsatlakozás — külön hozzájárulnak a veszteséghez. Egy jól megtervezett szerkezetben ezek kicsik, egy rosszul megtervezettben a felületi értékkel összemérhetők.

Hova kapcsolódik

A számított értéket az energetikai követelményekhez hasonlítjuk. Épületenergetikai követelmények.

Ugyanez a számítás mutatja meg, hol lesz hideg felület, tehát hol fenyeget kondenzáció. Páratechnikai ellenőrzés.

A lényeg

Vázas szerkezetnél az U-érték nem rétegek összege. Ha valaki egyszerű képlettel számolja, az eredmény szebb lesz a valóságnál — és a hőkamera ezt meg fogja mutatni.