Merevítőfal méretezése

A teherút

1. A homlokzat felveszi a szélnyomást és -szívást.
2. A födém- és tetősík összegyűjti és elosztja a vízszintes terhet.
3. A merevítő falak a saját síkjukban felveszik.
4. A lehorgonyzás levezeti az alapba.

Minden lépésnek működnie kell — a lánc a leggyengébb szemén szakad.

A három méretezési feladat

1 vízszintes teher · 2 kiemelő erő és a lehorgonyzás · 3 lenyomó erő a másik végen · 4 az alaptest

Nyíróerő a fal síkjában

Mennyi vízszintes erőt kell a falnak felvennie. Ezt vagy átlós merevítés, vagy lemezes diafragma viseli.

Kiemelés a fal végein

Ez az, amiről a legtöbben megfeledkeznek. A fal síkjában ható erő a falat meg akarja billenteni: az egyik végén lenyomó, a másikon felfelé húzó erő keletkezik.

Minél keskenyebb a merevítő falszakasz, annál nagyobb ez az erő — egy rövid fal ugyanazt a nyíróerőt sokkal nagyobb kiemeléssel veszi fel.

Lehorgonyzás

A kiemelő erőt az alapba kell vezetni. Ehhez nem elegendő a szokásos alsó sín rögzítés: célzott lehorgonyzó elem kell a fal végén. Lehorgonyzás.

Amit a tervezésben ez jelent

A merevítő falak helye alaprajzi kérdés

Mindkét fő irányban kell elegendő, megfelelő hosszúságú falszakasz. Ha nincs, a merevítést drágábban kell megoldani — vagy a geometriát kell változtatni.

A hosszabb fal olcsóbb

Egy hosszabb merevítő falszakasz ugyanazt a terhet kisebb kiemeléssel veszi fel, tehát olcsóbb a lehorgonyzása.

A nyílások gyengítenek

Egy ajtó vagy ablak a merevítő falszakaszban megszakítja a diafragmát.

A könnyű épület külön kockázata

Mivel a szerkezet önsúlya kicsi, a lenyomó, stabilizáló hatás is kicsi. Ezért a kiemelés viszonylag nagyobb, mint egy nehéz épületnél — ez a könnyűszerkezetes építés egyik sajátos méretezési kérdése. Kiemelés elleni biztosítás.

A lényeg

A merevítés nem a falnál ér véget: ott dől el, hogy a kiemelő erő eljut-e az alapba. A legtöbb hiba a lehorgonyzásnál van, nem a merevítésben.