Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Méretstabilitás és nedvesség

Nem vesz fel nedvességet a levegőből. Ebből következik, hogy:

  • nem dagad és nem zsugorodik a páratartalom változásával,
  • nem vetemedik,
  • nem reped kiszáradás közben,
  • nem „dolgozik” az évszakok váltakozásával.

Ez a szerkezeti geometria állandóságát jelenti. A gépi gyártásból adódó pontosság tehát nemcsak a beépítés napján érvényes, hanem megmarad.

A burkolatok találkozásánál megjelenő hajszálrepedések jelentős része a szerkezet mozgásából ered. Ha a váz nem mozog, ez a hibaforrás megszűnik.

A nyílászárók tokja a vázhoz kapcsolódik. Stabil geometria mellett a nyílászáró beállítása tartós marad.

A merev, stabil födémszerkezet a burkolatok élettartamát is javítja — különösen ott, ahol merev burkolat, például kerámia kerül rá.

Ha a szerkezetbe nedvesség kerül és ott marad, az nem az acél miatt lesz probléma, hanem a többi anyag miatt — és mert a zárt szerkezetből nehezen távozik. Egy könnyűszerkezetes falban a nedvesség nem tud „elveszni” úgy, mint egy vastag téglafalban.

Ezért nem viszünk vizet megszívó szerves anyagot a külső falba, és ezért fontos a szerkezet száraz beépítése.

Az acél stabil, de a rétegrend többi eleme nem feltétlenül: a gipszalapú lapok, a faanyagok és a ragasztott rétegek mozognak. A csatlakozásokat ezért mozgáskövető módon kell kialakítani.

Az acél a hőmérséklettel tágul — ez más jelenség, mint a nedvességre adott reakció. Az acél viselkedése hőmérséklet hatására.

A favázas szerkezet nedvességre reagál: a faanyag felveszi és leadja a párát, és ezzel mozog. Ez kezelhető — a favázas építésnek megvan rá a maga technológiája —, de a tervezésnél számolni kell vele. Az acélvázas szerkezetnél ez a kérdés nem merül fel. Acél- és favázas könnyűszerkezet.

A méretstabilitás nem apróság: a burkolatok, a nyílászárók és a rétegrend élettartama múlik rajta. Egy szerkezet, ami nem mozog, kevesebb hibát termel.