Radon elleni védelem

Mi a radon

Természetes eredetű, radioaktív nemesgáz, ami a talajban lévő urán bomlásából keletkezik, és a talajból a szerkezeteken keresztül a belső térbe áramlik.

Kint elkeveredik és felhígul; zárt belső térben viszont feldúsulhat, különösen a talajjal érintkező szinteken — pincében, földszinten.

Miért került előtérbe

Két okból:

1. Az épületek légtömörebbek lettek. A régi, huzatos épületekben a feláramló gáz folyamatosan kicserélődött; a mai, jól tömített épületben nem.
2. Nőtt az ismeret arról, hogy a hosszú távú kitettség egészségügyi kockázatot jelent.

Hogyan jut be

A talajjal érintkező szerkezetek réseiben: repedések, átvezetések, a padlószerkezet csatlakozásai, aknák, csővezeték-áttörések.

A hajtóerő gyakran maga az épület: a belső túlnyomás- és hőmérsékletkülönbség „szívja” a levegőt a talajból.

A védekezés elemei

Légtömör elválasztás

A talaj felőli szerkezet folytonos, tömített lezárása: a szigetelés folytonossága, az áttörések tömítése.

Ez ugyanaz a részlet, ami a talajnedvesség ellen is véd — a két feladat együtt oldható meg. Talajnedvesség elleni védelem.

Padló alatti szellőztetés

Ahol szerelt padló van — például talajcsavaros alapozásnál —, a padló alatti tér szellőztetése a feláramló gázt elvezeti, mielőtt a szerkezetbe jutna.

Ez a könnyűszerkezetes, megemelt padlós megoldás egyik nem nyilvánvaló előnye.

Aktív elszívás

Ahol szükséges, a lemez alatti rétegből elszívás alakítható ki. Ez utólag is kiépíthető, de előre tervezve olcsóbb.

Mérés

A kockázatot mérés mutatja meg. Ez a kész épületben, hosszabb időtartamú detektorral történik.

Mikor foglalkozzunk vele

A tervezéskor, mert a védelem alapja a szerkezeti részlet. Az utólagos beavatkozás — bár lehetséges — mindig drágább és korlátozottabb.

A lényeg

A radonvédelem ugyanazon a csomóponton múlik, mint a nedvességvédelem: a talaj felőli szerkezet folytonos lezárásán. Ha ezt jól csináljuk, két problémát oldunk meg egyszerre.