Pontalap és alapgerenda

Hogyan működik

A teher nem folytonosan, hanem pontokban jut a talajba. A pontok között alapgerenda fut, ami:

• összefogja az alaptesteket egy rendszerré,
• fogadja a falat, tehát folytonos felfekvést ad az alsó sínnek,
• kiegyenlíti a pontok közti eltéréseket.

Mikor gazdaságos

Ha a teherbíró réteg mélyebben van

A pontalapokat le lehet vinni a megfelelő rétegig, anélkül hogy az egész épület alatt mély földmunkát végeznénk.

Ha a teher kicsi

Könnyű szerkezetnél a pontokra jutó teher szerény, tehát kis alaptestek is elegendők.

Ha kevés betont akarunk

Kevesebb anyag, kevesebb földmunka, kevesebb elszállítandó föld.

Amit meg kell oldani

A padlószerkezet

A pontalapos megoldásnál a padló általában önálló szerkezet: vagy talajon fekvő lemez, vagy szerelt, szellőztetett padló. Ez a rétegrendet és a hőszigetelést is meghatározza.

Az alapgerenda hőhídja

A folytonos gerenda hőhidat képezhet, ha nincs megszakítva vagy szigetelve.

A kiemelés

A pontalap tömege kicsi, ezért a szélszívásból adódó húzóerő itt hangsúlyosabb kérdés, mint egy nehéz lemeznél. Kiemelés elleni biztosítás.

A pontok pontos helye

A panelizált szerkezet a kitűzési hibát nehezen tűri.

Kapcsolódás a talajcsavaros megoldáshoz

A pontszerű teherátadás logikája ugyanaz, mint a talajcsavaros alapozásnál — ott csak a betonalapot váltja fel egy behajtott acélelem. Aki az egyik logikát érti, a másikat is. Talajcsavaros alapozás elve.

A lényeg

A pontszerű alapozás akkor jó, ha a teher kicsi és a teherbíró réteg mélyebben van. A kulcskérdés az alapgerenda: ez teszi a pontokat rendszerré.