Tovább a tartalomhoz
Ajánlatkérés

Nyílások és áthidalások

Egy falban az oszlopok egyenletesen viszik a terhet lefelé. A nyílás ezt megszakítja: ahol nyílás van, ott nincs oszlop.

A megoldás kétlépcsős:

  1. Az áthidaló a nyílás fölött összegyűjti a terhet, és a nyílás két oldalára vezeti.
  2. A jamb — a nyílás melletti, megerősített oszlop — ezt a megnövelt terhet viszi tovább lefelé.

Lehet dobozolt szelvény, rácsos megoldás vagy összeépített gerenda. A választás a fesztávtól és a tehertől függ.

Amire figyelni kell:

  • a lehajlás: egy túl rugalmas áthidaló a nyílászáró működését rontja,
  • a felfekvés: a végeken koncentrált nyomás keletkezik,
  • a csatlakozás: hogyan adja át a terhet a jambnak.

Nem egyszerűen „még egy oszlop”: megnövelt terhet visz, gyakran dobozolt vagy többszörös szelvény. A lefelé vezetett teher az alapig folytonos kell legyen — ha a jamb alatt nincs megfelelő megtámasztás, a teherút megszakad. Folytonos teherút.

Ez az, amiről könnyű megfeledkezni. A nyílás nem csak függőleges teherutat szakít meg, hanem a merevítést is gyengíti:

  • az átlós szalagnak kevesebb hely marad,
  • a lemezes merevítés folytonossága megszakad.

Ezért egy sok és nagy nyílással tagolt homlokzat merevítése költségesebb. Merevítőfal méretezése.

A nyílások helyét az építészet határozza meg, a következményét a szerkezet viseli. Ha a nyílásrend a vázlattervnél ismert, a szerkezet ehhez tud alkalmazkodni — például a merevítő mezők átgondolt elhelyezésével.

Ha viszont a nyílás a kiviteli terv közben változik, az az áthidalótól a lehorgonyzásig mindent érint.

A nyílás körüli elemek — áthidaló, jamb, kiváltó, párkányelem — mind méretre készülnek. Egy utólagos nyílásmódosítás tehát nemcsak tervezési, hanem gyártási következménnyel is jár.

Egy nyílás két dolgot csinál: megszakítja a teherutat és gyengíti a merevítést. Az első jól kezelhető, a második az, ami a homlokzat egészét érinti.